ügyefogyott A: 1553 e./ igie fogyot (HoffgreffÉn. z1a); 1843 ügyefogyott (Tzs. Dürftig a.) J: 1 1553 e./ ’kedélytelen, rideg, érzéketlen, sivár | gemütlos’ (↑); 2 1643 ’gyámoltalan, ügyetlen | unbeholfen, ungeschickt’ (MonÍrók. 8: 153)
Összetett szó. | ⌂ Az ügye (→ügy² ’helyzet, sors, végzet’ + -e birtokos személyjellel) + fogyott (< →fogy + -tt befejezett melléknévi igenévképző) tagokból keletkezett, alanyi alárendeléssel. A keletkezésmódjához vö. →agyafúrt, →eszeveszett stb. ∼ Más, korábbi megnevezés: fogyott ügyű ’gyámoltalan, ügyetlen’ (1747: NySz. 3: 884) szószerkezetben.