útszéli A: 1835 útszéli (NSz.) J: ’közönséges, alantas | ordinär’

Jelentéselkülönülés. |  ⌂  Az útszéli ’az úton fekvő’  (1799–1800/: Csokonai: ÖM. 2: 293) kifejezésből ered: ez származékszó az útszél ’útpadka, útszegély’ (→út + →szél¹) összetételből -i melléknévképzővel. A keletkezés különböző konkrét jelentésű szószerkezeten alapul; vö. útszéli csárda ’útszéli csapszék, ill. fogadó’  (1853: NSz.); útszéli fogadó ’ua.’  (1873: NSz.); stb. A pejoratív jelentés ebből fejlődött ki metonimikusan.

TESz.; EWUng. szél¹, út