örv² A: 1456 k. wrw (SermDom. 2: 267); 1565 oͤruęuel (NySz.); 1650 oͤrivel (NySz.); 1820 örű (NSz.) J: 1 1456 k. ’alkalom | Gelegenheit’ (↑); 2 [ ~ével, ~én, ~e alatt] 1565 ’ürügy, színlelt ok, hamis külszín | Vorwand, Deckmantel’ (↑)
Bizonytalan eredetű, esetleg jelentéselkülönüléssel. | ⌂ Talán az →örv¹ szóból keletkezett. A feltételezett eredeti jelentésből jöhettek létre a ’jelvény; tisztséget, funkciót jelző (díszszerű) jelvény; fémgallér’ jelentések. Valószínű, hogy az ilyen díszszerű jelvények viseletében, ennek fedezetével elkövetett cselekvések jelölésére keletkeztek az olyan toldalékolt alakok, mint az örvével, örvén ’örve alatt’; ehhez vö. örvünkkel ’a mi nevünkben’, tkp. ’a jelvényünkkel’ (1644: MHH. 24: 143). Hasonló szemlélethez vö. lat. praetextus ’dísz; ürügy’.