írmag A: 1781 ír-magúl (NSz.) J: 1 1781 ’utolsó v. egyetlen példány; utolsó ivadék, sarjadék | letztes od. einziges Exemplar; letzter Sproß’ (↑); 2 1838 ’a legkedvesebb gyermek a családban | Lieblingskind in einer Familie’ (Tsz.)
Összetett szó. | ⌂ Az →ír² ’gyökér’ + →mag szavakból; mellérendelő összetétel; vö. →finnugor, hírnév (→hír-) stb. A szó eredetileg valamilyen növényi részre, gyökérre vagy magra vonatkozhatott; az adatolt jelentések ebből jöttek létre metaforikusan. Mára leginkább az írmagja sem maradt ’semmi(je) sem maradt belőle; gyökere, szára és magva is elpusztult, kipusztult’ (1878/: NSz.) szólásban él.
☞ O. Nagy: MiFán 171; TESz.; Nyr. 96: 228, 105: 363; EWUng.→ ír², mag