ínpók × A: 1585 In pokos [sz.] (Cal. 1027); 1592 impok (MNy. 10: 325); 1664–1701 Himpok (Nyr. 34: 510) J: ’〈állatok, főleg lovak lábán〉 az ínhüvely kitágulása következtében támadó daganat | Flechsengalle’

Összetett szó. |  ⌂  Az →ín² ’láb, lábikra, vádli’ + →pók szavakból; (jelöletlen, birtokosjelzős) alárendelés. A keletkezésének az alapja bizonyosan valamiféle régi néphit, ill. ennek a rendellenességnek a pókhoz való hasonlósága lehetett. Állatnévi alapú betegség-megnevezéshez vö. →béka, →egér stb. Összetett szóként elhomályosult. A szó eleji h-s változat népetimológián alapul. A második tag önállóan is előfordul ’íncsomó’ jelentésben; vö. →pók.

TESz.; EWUng. ín², pók