így A: 13. sz. közepe/ yg (ÓMS.); 1531 egÿ (ÉrsK. 451) J: ‹hsz› 13. sz. közepe/ ’ilyen módon; ennyire | auf diese Weise; so sehr’ # (↑) | ‹ksz› 1416 u./¹ ’(te)hát, ekképpen, szóval | also’ # (BécsiK. 16)

ígyen ∆ A: 1416 u./¹ Igèn (BécsiK. 16); 1416 u./² Igen (MünchK. 24vb); 1622 igyent (LevT. 2: 196) J: ’ilyen módon, ekképpen | auf diese Weise’

A szócsalád alapja az így, belső keletkezésű, de keletkezésmódja vitatott. |  ⌂  Az i mutató névmásból, amely az →e¹ (→ez¹) eredeti változata.

A kialakulásmódja vitatott. | 1 Ragszilárdulás. |  ⌂  Megszilárdult ragos alakulat -l ablatívuszraggal, palatalizációval és l > ly > gy affrikálódással keletkezett; esetleg vö. →hogy¹, →úgy. Hasonló szószerkezethez, ill. jelentéshez vö. még →ily. 2 Származékszó. |  ⌂  Egy -gy névmásképzős származékszó; vö. →egy; esetleg vö. még →hogy¹, →úgy; szintén vö. zürj. taďź, taďźen ’ilyen módon’ < zürj. ta ’ez’; zürj. kuďź ~ votj. ki̮źi̮ ~ cser. kuźe: ’(a)hogy’. ▣  ⌂  A szó eleji i emfatikus nyúlás eredménye. – Az ígyen megszilárdult ragos alakulat az így-ből -n határozóraggal; vö. hogyan (→hogy¹).

☞ NytudÉrt. 1: 20; MNy. 54: 52; TESz.; NyK. 78: 289; EWUng.→ egyem, em-, ez¹, igyól, im-, ingyenUN UEW. № 125