ámokfutó A: 1904 ámokfutók (BpHírlap 1904. okt. 22.: 11) J: ’kóros idegállapotában az útjába kerülőket (vaktában) megtámadó, gyakran végzetesen erőszakos, gyilkos indulatú személy | Amokläufer’ #
Német mintájú részfordítás, összetett szó. | ≡ Vö. ném. Amokläufer ’ámokfutó’ [< ném. Amok laufen ’kóros elmeállapotban őrjöngve gyilkol’, valószínűleg az ang. run amuck ’ua.’ alapján keletkezett részfordítás]. Vö. még ném. Amok ’őrjöngő gyilkolási vágy’; ang. amuck ’vad, őrjöngő’; stb. Ezek forrása a maláj āmuk ’dühöngő, őrjöngő’. ∼ Idetartozik: (R.) ámok ’ámokfutó’ (1893: PallasLex.), amely valószínűleg korábbi külön átvétel a németből (↑).
☞ TESz.; EWUng.→ fut