ágyék A: 1490 agychanak (SzalkGl. 74.); 1512 k. agiekat (WeszprK. 101); 1533 agioka (Murm. 909.); 1575 algyek (NySz.) J: ’az emberi nemi szervek környéke | Lende’ #
Örökség, ugor kori tő magyar képzővel. | ≡ A tőhöz vö. vog. (T.) ońćī ’fenék’, (É.) ūńś ’far’ [ugor *ańćɜ ’fenék, altest’]. ⌂ Az ugor *ńc > m. *gy hangváltozáshoz vö. →hagymáz, →magyar stb. A szó végződése a -k névszóképző; vö. →fészek, →lélek stb. Testrészneveknél gyakori a névátvitel vagy az egésznek és egy részének azonos elnevezése. Finnugor nyelvek testrészt jelölő szavainak jelentései közötti különbségekhez vö. →segg, →tomp; vö. még finn häntää ’farok’ : vog. (T.), (KL.) šiš, (É.) sis ’hát’; stb.
☞ EtSz.; MSzFE.; TESz.; EWUng.→ agyUN UEW. № 1722