zsák A: 1211 ? Sac [szn.] (PRT. 10: 510); 1372 u./ ʒakual (JókK. 126); 1395 k. tarſak (BesztSzj. 148.); 1519 k. sag (DebrK. 569); 1538 zalma saak (Pesti: Nomenclatura O3); 1549 ſɔác (Orth. B1b); 1566 szackal (NySz.); nyj. zák (MTsz.) J: 1 1211 ? ’durva vászon | grobes Tuch’ (), 1372 u./ ’ua.’ (); 2 1395 k. ? ’durva anyagból készült ruhadarab; vezeklőruha | Kleidungsstück aus grobem Tuch; Büßergewand’ (), 1416 u./¹ ’ua.’ (BécsiK. 57); 3 1416 u./¹ ’tarisznya | Beutel, Ranzen’ (BécsiK. 38); 4 1416 u./² ’durva anyagból készült hosszúkás tartó; zacskó, zsákocska | Sack; Säckchen’ # (MünchK. 70vb); 5 1556 ’halászháló kiöblösödő része | Ausbuchtung des Fischernetzes’ (OklSz. háló-zsák a.); 6 1560 k. ’víztároló, ciszterna | Zisterne’ (GyöngySzt. 4059.); 7 1655 ’gyomor, bendő | Mager’ (NySz.) Sz: zsákol 1505 Megh ... saakolny [sz.] ’megrak, megterhel | beladen’ (OklSz.); 1585 ’(zsákba) beletesz, bepakol | (in einen Sack) einpacken’ (Cal. 255)

Német  (feln.) jövevényszó. |  ≡  Ném.  (kfn.) sac ’táska, tarisznya; durva szövet, posztó; gyomor, bendő; durva szövetből, posztóból készült ruhadarab; gyászruha ‹a zsidóknál›’, – ném. Sack ’durva anyagból, szövetből, papírból stb. készült, hosszúkás, tömlőszerű tartó, tok’ [< lat. saccus ’ua.’]. Forrása: akk. šaḳḳu ’ua.; vezeklőruha’.  ≋  Megfelelői: ang. sack; szbhv. zak; stb.: ’táska, tarisznya’.  ⌂  A szó eleji mássalhangzók részben a német kiejtésre mennek vissza, részben már a magyarban bekövetkezett zöngésedéssel keletkeztek. A 6. jelentés metafora a 4. jelentés alapján.

TESz.; EWUng. cakompakk, iszák¹, pap-, szák, vacok, zacskó, zakó, zsákmány, zsák, zsákutca