zenebona A: 1456 k. ʒanabanatol [sz.] (SermDom. 1: 387); 1575 zoͤnebona (Heltai: Krón. 203a); 1575 zennebonnákat (NySz.); 1759 zenebonóját (NSz.) J: 1 1456 k. ’mendemonda, szóbeszéd | Gerede, Klatsch’ (↑); 2 1470 ’hangos, zajos veszekedés, perpatvar | lärmender Streit’ (SermDom. 2: 191)
Összetett szó, ikerszó. | ⌂ Az önálló szóként nem adatolt tagok a →zeng és a →bong fiktív töveiből való származékszavak. A szóvégi -e, ill. -a (folyamatos) melléknévi igenévképzők. A kialakulásmódjához vö. →csetepaté, →csihi-puhi. A zanabana változat hangrendi kiegyenlítődéssel keletkezett.