ványol × A: 1602 Ványalós [sz.] [szn.] (OklSz.); 17. sz. eleje vaniolo [sz.] (OklSz.) J: 1 1602 ? ’〈laza gyapjúszövetet〉 tömörít | walken, filzen’ (↑), 17. sz. eleje ’ua.’ (↑); 2 [meg~ vkit] 1792 ’megdögönyöz; megver, megüt | massieren; prügeln’ (Baróti Szabó: KisdedSz.); 3 1838 ’elkoptat, elnyű | verschleißen 〈trans.〉’ (Tsz.); 4 1882 ’〈bőrt〉 hajlékonnyá tesz, a lábbeli formájához igazít | Schuhleder anpassen’ (NSz.)

ványad ∆ A: 1675 vánnyadni [sz.] (NySz.); 1815 ványodni [sz.] (NSz.); 1843 ványadtak [sz.] (NSz.); 1874 ványhad (CzF.) J: 1 1675 ’elsatnyul; elerőtlenedik | verkümmern; kraftlos werden’ (↑); 2 1815 k. ’sápad | bleich werden’ (Kassai: Bef. 101); 3 1874 ’kopik, elnyűvődik | verschleißen 〈intrans.〉’ (CzF.) Sz: ványadt 1693 Vánnyadt ’elsatnyult, legyengült | verkümmert’ (NySz.); 1874 ’kopott, elnyűtt, elhasznált | abgenutzt’ (CzF.)

Származékszó egy fiktív tőből. |  ⌂  A szótő bizonytalan, esetleg finnugor eredetű; vö. finn vanu- ’összesűrűsödik, sűrűsödik v. képlékennyé válik’, vanutta- ’kallóz, ványol, tömörít, gyúr, dagaszt’; észt vanu- ’kallóz, ványol; összemegy, zsugorodik ‹anyag›; nemezelődik, filcesedik, vastagodik, megalvad’ [fgr. *ßańɜ- ’üt, ver’].  ⌂  A magyarázat gyengéje főleg az, hogy a megfelelők csak távoli rokon nyelvekben fordulnak elő. A szóvég -l, -d gyakorító képző. A ványol eredeti jelentése ’csap, ver, üt’, ill. ’ütéssel puhít’ lehetett; a további jelentések ebből fejlődhettek ki. A ványad eredeti jelentése ’ütéstől puhul’ lehetett, amelyből az 1., 2. jelentés metaforikus úton alakulhatott ki. Az alábbi jelentésfejlődéséhez ’csap, ver, üt’ > ’elsorvad, elsatnyul’ vö. csappan (→csappant). Ma főleg a ványadt származékszó használatos.  ⚠  Török nyelvből való származtatása kevésbé valószínű.

☞ Nyr. 43: 107; MNy. 34: 236; TESz. ványad a.; MSzFE.; StUASuppl. 1: 219; EWUng.→ vánszorodikUN UEW. № 1118