vállal A: 1603 felvállalták [?] (OklSz.); 1636 válalta (NySz.); 1751 k. válolná (NSz.) J: 1 1603 ’feladatot elvégzésre, munkakört betöltésre elfogad | einen Auftrag übernehmen’ # (); 2 1636 ’feltételeket, kötelezettségeket kész teljesíteni, terhet kész elviselni | sich verpflichten’ # (); 3 [fel~] 1668 ’felkarol vmit, kiáll vmi mellett | für etw eintreten, sich dessen annehmen’ (NySz.); 4 [vmit ~] 1751 k. ? ’vmely (rendszerint helytelen) tett elkövetőjének, előidézőjének vallja magát | etw verantworten’ # (), 1787 ’ua.’ (NySz.); 5 [vkit ~] 1816 ’vkit vmilyen minőségben elismer, elfogad | jmdn als etw annehmen, akzeptieren’ (MNy. 45: 344) Sz: vállalkozik 1636 neki vállalkozám (Szily: NyÚSz.) | vállalkozó 1789 vállalkozókat (MKurir 1789. okt. 10.: 1156); 1833 vállalkozói ’vmire vállalkozó személy; vállalkozást irányító (jogi) személy | Unternehmer’ (NSz.) | vállalat 1808/ vállalata ’megpróbálás, vmibe való belekezdés, nekikezdés | Unternehmen’ (NSz.); 1833 ? ’gazdasági tevékenységet végző szervezet, cég, üzem | Betrieb’ (Szily: NyÚSz.); 1881 ’ua.’ (NSz.)

Származékszó. |  ⌂  A →váll szóból keletkezett -l igeképzővel. Az eredeti jelentése ’vállára vesz, rárak, megterhel’ lehetett. A 4. és 5. jelentés létrejöttében a →vall ’állít, kijelent; kinyilvánít, kijelent’ is közrejátszhatott.  ⌘  A vállalat, vállalkozó nyelvújítási származékszavak.

TESz.; EWUng. vállUN UEW. № 1161