vitla A: 1585 Vitla (Cal. 1124) J: 1 1585 ’vessző, kötöző vessző | Gerte, Reis zum Binden’ (↑); 2 1884–1887 ’csörlő, egy fajta emelőgép | Winde, Haspel’ (NSz.)
Jövevényszó, valószínűleg egy déli szláv nyelvből. | ≡ Blg. витло ’csavar’; szbhv. vitao ’orsó, cséve’, (Kaj) vitel’ua.; felvonó, lift, járgány’; szln. vitlo ’ua.; fonalgombolyító’ [< szláv *vi- ’teker, köt; fon’]. Vö. még or. (N.), (R.) витéль ’fémszál ‹arany-, ezüstszál›’. ⌂ Az 1. jelentés a szláv nyelvekből nem kimutatható, a szláv alapszó és az adatolt jelentések azonban feltételezik, hogy valaha léteztek. A 2. jelentés későbbi átvétel eredménye. ⊚ Nyelvjárási és műszaki szakszóként él.
☞ Kniezsa: SzlJsz. 560; TESz.; EWUng.→ villa¹