vitat A: 1546/ egyben vitata (Tinódi: Cronica 2: [h4v]); 1549 vÿutatia (Tinódi: Cronica 2: d3v); 1636 víttatni [sz.] (NySz.); 1662/ vétattatik [sz.] (NySz.) J: 1 [egybe~, össze~] 1546/ ’egymás ellen fordít, egymás ellen feltüzel | aufeinander hetzen’ (); 2 1549 ’ostromot, harcot indít vmi ellen | belagern’ (); 3 1580 ’vitát folytat vmiről; 〈állást, igényt〉 kétségesnek tart, támad | disputieren; bestreiten’ # (NySz.); 4 [magában ~ vmit] 1737 ’töpreng vmin | grübeln’ (Ballagi A.: RNySz. 464); 5 [vkit ~, vkire vmit ~] 1743 ’meggyőz vkit, rábeszél vkit vmire; ráerőltet vmit vkire | zu etw überreden; aufdrängen’ (NSz.) Sz: vitathatatlan 1790 vitathatatlan (NSz.) | vitatkozik 1829/ vitatkozó [sz.] ’vitát folytat | disputieren’ (NSz.); 1935 ’ellenkezik | sich widersetzen’ (Nyr. 75: 472) | vitatható 1835 vitatható (Társalkodó 1835. márc. 21.: 91)

vita A: 1668 vita (NySz.) J: 1 1668 ’egymással szembeállítható érvekkel folytatott szellemi küzdelem | Auseinandersetzung, Diskussion, Wortstreit’ # (); 2 1712 e. ’harc, küzdelem, viaskodás | Kampf, Gerangel’ (NySz.); 3 1795 k. ’baj, bajlódás | Übel, Mühe’ (NSz.); 4 1804 ’civakodás, veszekedés, perpatvar | Streit, Zänkerei’ (NSz.) Sz: vitázik 1691 vitázás [sz.] (MonÍrók. 23: 737) | vitás 1832 vitás (NSz.)

A szócsalád alapja, a vitat származékszó. |  ⌂  A (R.)  (→vív) alakváltozatból műveltető igeképzővel; vö. altat (→alszik), nyomtat (→nyom) [ige] stb. A konkrét > elvont jelentésváltozásban a lat. concertare ’harcol, veszekedik ‹elvont értelemben is›’ is közrejátszhatott.

A vita valószínűleg elvonás eredménye. |  ⌂  A vitat-ból vagy esetleg a (N.) vitálkodik ’vitázik, vitatkozik; sír, pityereg, nyafog, akadékoskodik’ szóból. Ehhez hasonló szokatlan keletkezésmódhoz vö. esetleg csörte (→csörtölőz), vágta (→vágtat).

TESz.; EWUng. vív