vedel A: 1772 Vedeli (Kreszn.); 1794 vedell (NSz.); 1874 vedėl (CzF.); nyj. vëdël, vederj (MTsz.) J: 1 1772 ’mohón iszik | saufen, einschlürfen’ (↑); 2 [be~ is] 1897 ’mohón eszik, fal; túlságosan jóllakik | fressen; sich überfressen’ (MTsz.)
Belső keletkezésű, valószínűleg származékszó. | ⌂ Az alapszó a vid- (a →víz tőváltozata) lehet; a szóvég -l igeképző; vö. kezel (→kéz), szemel (→szem) stb. A z ~ d hangváltakozáshoz vö. →büdös, →édes. A szó belseji e a veder (→vödör) analógiájára az i-t helyettesítheti. A magyarázat nehézsége, hogy a vedel szó belseji i-s változata nem mutatható ki. – A 2. jelentés játszi metafora.
☞ TESz.; EWUng.→ víz