vajúdik [2/3] A: 1456 k. vaÿoʒik [] (SermDom. 2: 334); 1508 vaӳonní [d-n] (NádK. 550); 1530 vaÿsodÿcʒ (KL. 88.); 1545 Megvajudt (RMKT. 2: 470); 1618 elvájuszic (NySz.); 1643 vajuvo [sz.] (NySz.) J: 1 1456 k. ’nélkülöz, szükséget lát; nehezen tengődve él | Not leiden; sich kümmerlich fortbringen’ (); 2 1530 ? ’fárad, gyengül; sínylődik | ermüden, schmachten’ (), 1545 ’ua.’ (); 3 1750 ’〈nő, nőstény állat〉 a szülést megelőző hosszas kínlódáson megy át | Geburtsschmerzen haben’ # (Wagner: Phras. Parturio a.); 4 1819/ ’vmit hosszas kínlódással próbál eldönteni, megvalósítani | mit Mühe und Not zustande bringen; mit Mühe und Not zustande kommen’ (NSz.)

vajik A: 1554 el wayhatnam [] [sz.] (MNy. 6: 231) J: ’nehezen tengődve, nyomorogva él | sich kümmerlich fortbringen’

vajul A: 1574 k. meg vayúlt vala (NySz.); 1810/ vȧjultam (NSz.) J: 1 1567–1576 ’fárad, gyengül | ermüden’ (); 2 1800 e. ’〈nő, nőstény állat〉 a szülést megelőző hosszas kínlódáson megy át | Geburtsschmerzen haben’ # (NySz.); 3 1810/ ’nagy nehezen készülődik vmire | mit schwerer Mühe sich auf etw vorbereiten’ ()

vajlódik A: 1728 vajlódott (OklSz.); 1785 vajlódik [] (NySz.); 1838 vajludik (Tsz.) J: 1 1728 ’〈nő, nőstény állat〉 a szülést megelőző hosszas kínlódáson megy át | Geburtsschmerzen haben’ # (); 2 1766 ’szenved, kínlódik | leiden’ (NSz.); 3 1784 ’nehezen tengődve, nyomorogva él | sich kümmerlich fortbringen’ (Baróti Szabó: KisdedSz. 82)

A szócsalád alapja, a vajik bizonytalan, esetleg onomatopoetikus eredetű. |  ⌂  Eredetileg talán a fájdalmas sikoltás hangjának utánzására keletkezett. Végső soron a →vaj² szóval lehet azonos. Ez alapján az értelmezés alapján keletkezett a jelentés metonimikusan.

A vajúdik, vajul és a vajlódik származékszók. |  ⌂  Ezek a vajik különböző visszaható igeképzős származékszavai. A vajlódik keletkezéséhez a bajlódik (→baj), kínlódik (→kín) is hozzájárulhatott.

TESz.; EWUng. vaj², vívUN UEW. № 1157