vagy¹ A: 1372 u./ vagÿ (JókK. 32); 1495 k. vai (MNy. 6: 22); 1547 avad (LevT. 1: 41); 1863 Vȧegy (Kriza [szerk.] Vadr. 522); nyj. vaty (NSz.); vej, vuj (ÚMTsz.); voj (MTsz.) J: ‹ksz› 1 1372 u./ ’〈két lehetőség közti választás kifejezésére〉 | oder’ # (↑); 2 1474 ’azaz, vagyis | das heißt’ (BirkK. 5); 3 [vagy ... vagy] 1474 ’akár ... akár | entweder ... oder’ # (BirkK. 4a) | ‹hsz› 1 1551 ’körülbelül | etwa’ # (MNy. 22: 117); 2 1618 ’legalább; akár csak | wenigstens; wenn auch’ (NySz.) Sz: vagylagos 1842 vagylagos (Szily: NyÚSz.)

Egy személyragozott ige szófajváltásával keletkezett. |  ⌂  A vagy-ból jött létre, amelynek eredeti jelentése ’(ő) van’ volt, a →van¹ kijelentő mód, E/3. személyű alakjaként. Ma a vagy a →van¹ E/2. személyű, kijelentő módú alakja ’(te) vagy, létezel’ jelentéssel. – Az igéből kötőszóvá válás az ősmagyar kor végén olyan kérdő mondatokban történt, amelyektől alanyi mondat függött. A mondat kérdő jellege később elhomályosodott, s a vagy igei funkciója háttérbe szorult. Határozószóvá olyan választó mondatokban válhatott, amelyekben a felmerülő lehetőségek közül az elsőt elhagyták. A vad, ill. a vaj változatok gy > d depalatizálódással, ill. gy > j dezaffrikálódással keletkeztek.

☞ MNy. 22: 117; TESz.; NéprNytud. 15–16: 120; TNyt. 1: 477; EWUng.→ vagyis, van¹