vacsora A: 1395 k. vagara (BesztSzj. 1243.); 1405 k. vachora (SchlSzj. 1831.); 1533 Voczora (Murm. 2103.); 1754 vátsorát (NSz.); nyj. bacsora (ÚMTsz.); vacsira, vacsura (MTsz.) J: 1 1395 k. ’esti étkezés | Abendessen’ # (); 2 1901 ’halottak emlékére való ebéd | Mittagsmahl als Totenerinnerung’ (Nyr. 30: 178) Sz: vacsorál 1416 u./¹ vaւoralo [sz.] (BécsiK. 145) | vacsorátlan 1416 u./¹ vaւoratlan (BécsiK. 146) | vacsorálatta 1416 u./² vaւoralatta ‹hat-i igenév› (MünchK. 32va) | vacsorázik 1830 vatsorázás [sz.]; vacsorázás [sz.] (Minerva 6/4: 26); 1858 vacsorázni [sz.] (NSz.)

Szláv jövevényszó, esetleg a szerbhorvátból vagy a szlovákból. |  ≡  Szbhv. večera; szlk. večera; – óe. szl. večeŕa; szln. večerja; ukr. вечеря; stb.: ’vacsora, estebéd’ [< szláv *večerъ ’este’].  ⌂  A szerbhorvát vagy szlovák származtatás mellett szól a szó belseji depalatalizált r. A vacsora változat hangrendi kiegyenlítéssel keletkezett. A vacsira változathoz vö. →harisnya, →karima. A 2. jelentéshez vö. →úrvacsora.

Kniezsa: SzlJsz. 544; TESz.; EWUng. úrvacsora, vecsernye