után A: 1372 u./ maſvtan (JókK. 14); 1516 v[.]tan (GömK. 78); 1535 k. wttan (Zay: Lánd. 17); 1588 vtonna (Frankovics: Haszn. 100a); nyj. otán, utá (ÚMTsz.); utáng (MTsz.) J: ‹névutó› 1 1372 u./ ’helyet, időpontot, eseményt, időbeli sorrendet követően | nach’ # (JókK. 14); 2 1372 u./ ’alapján; következtében | aufgrund, zufolge’ (JókK. 106–107); 3 1456 k. ’vmire 〈vágyik, törekszik stb.〉 | 〈verlangen, streben usw.〉 nach etw, jmdm’ (SermDom. 2: 485); 4 1515 ’értékrendben követve vkit, vmit | jmdm, etw folgend’ # (LevT. 2: 2); 5 1525 k. ’felé, irányába | in Richtung von’ (MNy. 11: 39); 6 1527 ’szerint | gemäß’ (ÉrdyK. 614); 7 1560 k. ’mögött | hinter 〈Dat〉’ # (GyöngySzt. 2252.); 8 1560 k. ’miatt | wegen’ (GyöngySzt. 2621.) | ‹hsz› 1 [birtokos személyjellel] 1372 u./ ’utánam, utánad stb. | nach mir, dir usw.’ # (JókK. 6); 2 1629 ’hátul | hinten’ (NySz.) Sz: utáni 1585 vtanni (Cal. 819) | utánoz 1815 utánnazás [sz.] (NyF. 76: 39) | utánzat 1823 utánazat (NSz.)

Toldalékolt főnév szófajváltásával keletkezett. |  ⌂  Az után ’vkinek v. vminek az útján’ szóból (→út) + E/3. személyű birtokos személyjellel + -n helyraggal keletkezett. Ehhez a konkrét jelentéshez vö. 1416 u./¹ mėǵfoꝛdolaſnac vtan ’a visszafordulás útján, a visszaúton’  (BécsiK. 1). – A szófajváltás a birtokos szószerkezetekben a birtokos személyjel elhalványulása következtében mehetett végbe; hasonló fejlődéshez vö. →részére, →számára stb. – A szó gyakran összetételek előtagjaként is előfordul; vö. (R.) utánidő ’utóidő’  (1787: Szily: NyÚSz.); utánképzés ’másolat, utánzat’  (1835: Tzs.); utánnyomat ’utánnyomás’  (1843: Tzs.); stb.; ezek német minta alapján keletkeztek.  ⌘  Az utánoz, utánzat nyelvújítási származékszavak.

Klemm: TMondt. 227; Sebestyén: Névut. 86; TESz.; EWUng. azután, mi-, út