ujj² A: 1495 e. vÿaba (GuaryK. 113); 1527 keontheſwyyath (Heyden: Puerilium 67); 1631 újából (Nyr. 9: 329); 1803 ujj (Márton J.: MNSz.–NMSz. Ärmel a.) J: ’ruhadarabnak a kart fedő része | Ärmel’ # Sz: ujjatlan 1531 wyotlan (ÉrsK. 417) | ujjas 1585 Vyas ruha ‹mn› (Cal. 635); 1836 Ujjas ’kiskabátféle ruhadarab | Wams’ (Fogarasi: MNZsebsz.)

Vitatott eredetű. | 1 Örökség az uráli korból. |  ≡  Vö. vog.  (T.) tɛ̮jət ’ruhaujj’; osztj.  (V.) li̮t, (DN.) tit ’ua.’; zürj.  (Sz.) soj ’kar’; votj.  (Sz.), (G.) suj ’ua.’; cser.  (KH.), (U.), (B.) šokš ’ruhaujj’; lp.  (norv.) soaggja ’ua.; szárny’; – jur. ćū ’ruhaujj’; szelk. tyynang, tönak ’ua.’; kam. tш ’ua.’; stb. [uráli *soja ’kar; ruhaujj’].  ⌂  A szó eleji *s eltűnéséhez vö. →áll¹, →ég² stb.  ≋  A rokon nyelvek megfelelőinek jelentésösszefüggéshez vö. ném. Arm ’az ember mellső végtagjai, kar’ : Ärmel ’a kart takaró ruharész’; or. рука ’kar’ : рукав ’ruhaujj’. 2 Jelentéselkülönülés. |  ⌂  Az →ujj¹ szóból keletkezett. A jelentésváltozás ’ujj’ > ’ruhaujj’ metaforán alapulhat, de a kétféle rokon nyelvi megfelelő ennek a feltételezésnek ellent mond. A (R.) ujj ’bilincs’  (1416 u./³: AporK. 122) az →ujj¹ szóhoz tartozik.

☞ MNy. 61: 298; TESz.; MSzFE.; EWUng.→ ujj¹UN UEW. № 902