ugrifüles A: 1820 ugri füles (NSz.); 1844 ugrifüles (NSz.) J: ‹mn› 1 1820 ’túláradó, szertelen, féktelen | überschwenglich’ (↑); 2 1844 ’dőre, bolond(os) | närrisch, töricht’ (NSz.); 3 1857 ’figyelmetlen, szórakozott, kapkodó | vorschnell, fahrig’ (NSz.); 4 1867 ’mindenre használható | zu allem brauchbar’ (NSz.) | ‹fn› 1 1846 ’szeleburdi, kapkodó személy | Springinsfeld’ (Ballagi M.: MNKiegSz. Springinsfeld a.); 2 1874 ’nyúl | Hase’ (CzF.)
Összetett szó. | ⌂ Az ugri ’ugrálló, szökellő’ (< →ugrik + -i (folyamatos) melléknévi igenévképző) + füles (→fül) összetételi tagokból keletkezett, jelzői alárendeléssel. De -ó (folyamatos) melléknévi igenévképzővel is: ugrófüles ’szilaj legényke, szeleburdi kislány’ (1862: Ballagi M.: MNMSz. Springinsfeld a.). – Az előtag bizonyosan az utótag által kifejezett, hosszú fülű állat élénkségét, ide-oda ugrálását jelenti, amelyhez – az emberekre vonatkoztatva – a szórakozottság, szeleburdiság képzete is hozzájárult. Ma a szó a melléknévi 3. és a főnévi jelentésében használatos.