szócikk megosztása

ugat A: 1372 u./ vgatuala (JókK. 153) J: 1 1372 u./ ’〈állat, főleg kutya〉 több, egymást követő, szaggatott, mély hangot ad | bellen’ # (↑); 2 1519 ’〈személy〉 acsarkodik, rosszat mond vkire; kellemetlenül sokat beszél, fecseg | jmdn anfeinden, jmdm Böses nachreden; faseln’ (JordK. 1a)

Onomatopoetikus eredetű. |  ⌂  A →vakog típusú hangjelenségek érzékeltetésére szolgálhatott. A szóvég -gat gyakorító-műveltető képző. A 2. jelentés metafora.

☞ TESz.; EWUng.→ eb-