tülök [4] A: 1560 k. ? Thw̋rŏk (GyöngySzt. 3862.); 1781 e./ Tülök (NSz.); 1784 tülk, türk (Baróti Szabó: KisdedSz. 80); nyj. tűrökkel (ÚMTsz.); türük (MTsz.) J: 1 1560 k. ? ’szarv | 'Horn als Stirnauswuchs bei Horntieren’ (↑), 1781 e./ ’ua.’ (↑); 2 1792 ’szaruból való tartó | Behälter aus Horn’ (Baróti Szabó: KisdedSz.); 3 1799 ’ivókürt | Trinkhorn’ (MNy. 16: 53); 4 1802/ ’kürt | Horn, Klappenhorn’ (NSz.)

tülköl A: 1574 k. toͤlkoͤlec (MNy. 5: 228); 1625 k. tűrkölni [sz.] (MNy. 86: 255); 1795 k. Tülkölni [sz.] (NSz.); 1846 türkülő [sz.] (NSz.); nyj. türkeltünk (ÚMTsz.) J: 1 1574 k. ’öklel | mit den Hörnern stoßen’ (↑); 2 1792 ’kürtöl | Horn blasen; hupen’ (Baróti Szabó: KisdedSz. Tülök a.); 3 1861 ’húsvéti tojásokat összekoccant | Ostereier zusammenstoßen’ (MNyszet. 6: 335)

A szócsalád valószínű alapja, a tülök ismeretlen eredetű. |  ⌂  Az eredeti, (R.) türök  (↑) változat etimonját tekintve azonosnak tűnik a →kürt szóval. Az r ~ l váltakozáshoz vö. →iramlik : →illik². Az 1. jelentés lehetett az eredeti. A →kürt és a →tülök között később szóhasadás ment végbe.

A tülköl valószínűleg származékszó. |  ⌂  A tülök-ből keletkezhetett denominális igeképzővel.

A szócsaládhoz még |  ⚠  A magyarázat, miszerint a szócsalád alapja a tülköl, kevésbé meggyőző.

☞ NéprÉrt. 25: 36; Nyr. 81: 121; TESz.; EWUng.→ kürt