törzsök × A: [1200 k.] ? Tursoc [hn.] (An. 35.); 1366 zyltursuc (OklSz.); 1416 u./¹ to̗vſo̗kėt (BécsiK. 38); 1420 Thersek [szn.] (OklSz.); 1441 Thwrsek [szn.] (OklSz.); 1560 k. tőrzők (GyöngySzt. 3445.); 1836 törzsik (Kassai: Gyökerésző 5: 139); nyj. törcsök (ÚMTsz.); tőzsökös [sz.] (MTsz.); tözzsök (MTsz.) J: ‹fn› 1 [1200 k.] ? ’fatörzs, tuskó | Baumstamm; Klotz’ (↑), 1366 ’ua.’ (↑); 2 1416 u./¹ ’ember v. állat törzse | Rumpf’ (↑); 3 1584 ’néptörzs; nemzetség | Volksstamm; Sippe’ (NySz.); 4 1708 ’család, nemzetség őse | Stammvater’ (Pápai Páriz: Dict. Fămĭlia a.); 5 1708 ’vastag növényi szár | dicker Pflanzenstengel’ (Pápai Páriz: Dict. Ūnĭſtirpis a.); 6 1757 ’kezdete, gyökere vminek | Ursprung’ (NSz.); 7 1781 ’szótő; szógyökér | Wortstamm; Wurzel 〈in der Grammatik〉’ (NSz.); 8 1807/ ’vminek a fő része, fő tömege | Hauptteil’ (Kazinczy: Lev. 4: 539) | ‹mn› 1 1767 ’kicsiny, tömzsi | klein, gedrungen’ (NSz.); 2 1831 ’ősi, eredeti | uralt, ursprünglich’ (NSz.) Sz: törzsökös 1724 toͤržoͤkoͤs (Nyr. 38: 398)
törzs A: 1604 toͤrts (Szenczi Molnár: Dict. Caúdex a.); 1793 törseket (NSz.); 1815 törzs (Nyr. 3: 501) J: 1 1604 ’tuskó; fa dereka, vastag része | Klotz; Baumstamm’ # (↑); 2 1831 ’vastag növényi szár; lekaszált, levágott növény földben maradt szára, töve | dicker Pflan-zenstengel; Stoppel’ (NSz.); 3 1843 ’a vezetés legfontosabb közegeit magába foglaló szerv | Stab beim Militär. Gruppe von Mitarbeitern’ (Szily: NyÚSz.); 4 1863 ’azonos származású és nyelvű nemzetségek közössége | Volksstamm’ # (NSz.); 5 1866 ’család, nemzetség ősapja; apa | Stammvater; Vater’ (NSz.); 6 1871 ’vminek a fő része, fő tömege | Hauptteil’ # (NSz.); 7 1885 ’test a fej és a végtagok nélkül | Rumpf’ # (NSz.); 8 1888 ’pasziánszban a négy összetartozó kártyacsomó | die vier zusammengehörenden Kartenpakete bei der Patience’ (NSz.)
Valószínűleg belső keletkezésű szócsalád, de a tagok egymáshoz való viszonya tisztázatlan. | ⌂ A szócsalád alapja talán a törzs, amely a torzs (→torzsa) szóból keletkezhetett hangrendi átcsapással. Ez ellen szól azonban az, hogy a törzsök, amelynek szóvége ebben az esetben névszóképző vagy elhomályosult többesjel volna, sokkal korábbi. Így a szócsalád alapja talán a törzsök is lehet, amelyből a törzs elvonással jött létre; ebben az esetben azonban a törzsök eredete ismeretlen volna. Mindkét szó főnévi jelentései metaforák az 1. alapján. A törzsök melléknévi jelentései inkább metonimikus, ill. tapadásos keletkezésűek.