törlejt A: 1372 u./ tewrlewÿte (JókK. 122); 1416 u./¹ to̗ꝛleitètėtuala [sz.] (BécsiK. 48); 1456 k. Therleÿteny [sz.] (SermDom. 2: 525); 1476 k. twrletenek (SzabV.); 1513 to̗rlíto̗ [sz.] (NagyszK. 290) J: 1 1372 u./ ’〈szellemi munkát〉 alkot, készít | schaffen, verfassen’ (); 2 1416 u./¹ ’csiszolással alakít; farag | mit Schleifen formen; schnitzen, bearbeiten’ (BécsiK. 273); 3 [viadalt ~] 1476 k. ’küzdelmet folytat | einen Kampf führen’ () Sz: törlejtet 1416 u./¹ to̗rleitètbè ’faragott kép, szobor, bálvány | geschnitztes Bildwerk, Götzenbild’ (BécsiK. 273) | törlejtő 1416 u./¹ ’szoborkészítő, fazekasműhely | Bildhauer-, Töpferwerkstatt;’ (BécsiK. 311); 1416 u./¹ ’fazekas | Töpfer’ (BécsiK. 266)

Származékszó. |  ⌂  A →töröl ’letöröl, megtöröl; dörzsöl, súrol’ igéből jött létre az -ejt műveltető-mozzanatos képzővel (az -ít képző előzményével). A 2. jelentés lehetett az eredeti. A jelentésfejlődés útja feltehetőleg ’dörzsöl, súrol’ > ’vmit dörzsöléssel, dörzsölve előállít’ > ’vmit alkot, készít’ volt.

MNy. 46: 130; SzabV. 140; TESz.; EWUng. töröl