töremora × A: 1751 töremoráért (OklSz.); 1833 Töremura (Kassai: Gyökerésző 1: 411); 1836 Tere-mura (Kassai: Gyökerésző 5: 95) J: ’törmelék, hulladék | Schutt, Abfall’
Származékszó szófajváltásának eredménye. | ⌂ A →tör és →mar¹ igékből összetett (R.) tör-mar ’széttör, összemorzsol’ (1585: Cal. 253) ikerszó főnevesült folyamatos melléknévi igeneve; az -e, ill. -a igenévképzőkhöz vö. →penge, szüle (→szül) stb., ill. →csusza, →hulla stb. ∼ Idetartozik a befejezett melléknévi igenév -tt képzőjével létrejött törött-marott ’összetört, selejtes’ (1559: NádLev. 52: NySz.).