töprenkedik ∆ A: 1647 teprenkednek (NySz.); 1679 toͤproͤnkoͤdik [▽] (NySz.); 1774 töprénkedett (NSz.); 1777 Téplekedem (NSz.); 1783 töprenkedésnek [sz.] (NSz.); 1794 töprekedett (NSz.); 1862 Tömprenkedik (NSz.) J: ’tanácstalanul tanakodik, magában v. másokkal töpreng | sich beraten, grübeln’

töpreng A: 1693/ tepreng (NySz.); 1712 e. töprengeném (NySz.); 1792 töpröngeni [sz.] (Baróti Szabó: KisdedSz. Teprengeni a.) J: ’tanakodik | grübeln, sich beraten’

Relatív fiktív tőből keletkezett származékszók. |  ⌂  A relatív tő a töpik (→töpörödik) igéből keletkezett az -r gyakorító képzővel; vö. →hentereg, →töpörtyű stb. A szavak végződése gyakorító-visszaható képző, ill. gyakorító képző. A szó belseji n szervetlen járulékhanghoz vö. →sopánkodik, eseng, esenkedik (→esekedik) stb. Az ’összezsugorodik’ > ’tépelődik, tanakodik’ jelentésváltozáshoz vö. →aggik¹ : aggik² (→agg), szorong (→szoros) stb.  ∼  Idetartozik: töprent ’nyugtalanít, aggaszt’  (1838–1845: MNyTK. 107: 36).

☞ TESz. töpreng a.; EWUng.→ töpörödik