tótágas A: 1788 Tót-ágasoktól (NSz.) J: ’kézen- vagy fejenállás 〈átv. is〉 | Kopfstand 〈auch abstr.〉’

Összetett szó. |  ⌂  A →tót + ágas (→ág) jelzős alárendelő összetétele. Az előtag népnévként gúnyos, lekicsinylő értelemben használatos; vö. cigányútra (→cigány), →franc²; vö. még a csehül áll ’vki vagy vmi rossz állapotban van’, tótul nevet ’bőg, sír, nyöszörög, vinnyog’ stb. típusú szószerkezeteket. – Az utótag jelentése ’elágazóan befejeződő oszlop’ lehetett, így az összetétel jelentése kb. ’rossz, nem szabályos oszlop’. A szó ma főleg a tótágast áll ’fejenáll; összevissza van’  (1801/: NSz.) szószerkezetben fordul elő.

Ethn. 38: 239; O. Nagy: MiFán 343; TESz.; EWUng. ág, tót