tusa¹ × A: 1435 ? Twsa [szn.] (MNy. 71: 116); 1600 k. tusájáról (Radvánszky: Szak. 195) J: 1 1600 k. ’vminek az alsó, vastagabb vége 〈pl. tojásé, boté, növényé, kézi lőfegyveré stb.〉 | unteres, dickes Ende 〈eines Eies, Stockes, einer Pflanze, Handfeuerwaffe usw.〉’ (↑); 2 1792 ’〈növényi〉 torzsa; kukoricacsutka | Strunk 〈einer Pflanze〉; abgekörnter Maiskolben’ (Baróti Szabó: KisdedSz.); 3 1836 ’(fa)tönk | (Baum)stumpf, Holzklotz’ (Kassai: Gyökerésző 5: 244)
tus⁵ A: 1838 Tus (Tzs.) J: 1 1838 ’vminek az alsó, vastagabb vége 〈pl. tojásé, boté, növényé, kézi lőfegyveré stb.〉 | unteres, dickes Ende 〈eines Stockes, einer Handfeuerwaffe〉’ (↑); 2 1838 ’〈növényi〉 torzsa; kukoricacsutka | Strunk 〈einer Pflanze〉; abgekörnter Maiskolben’ (Kassai: Gyökerésző 5: 244)
A szócsalád alapja, a tusa¹ ismeretlen eredetű. | ⌂ A 2., 3. jelentés metafora az 1. jelentés alapján.
A tus⁵ tudatos elvonás eredménye. | ⌂ A tusa¹ szóból lett elvonva, amelynek a szóvégi a-ját E/3. személyű birtokos személyjelnek értelmezték; vö. →beszéd, →lapát stb.; vö. még →torzsa : torzs. A 2. jelentés metafora.
A szócsaládhoz még | ≂ Tisztázatlan idetartozású: 1230 k. cuchaga (MNy. 77: 375); ez feltehetően egy összetett szó, amelynél nem határozható meg teljesen bizonyosan az előtag hangalakja és jelentése.