turnus A: 1832 turnusra, turnusban (TudGyűjt. 16/4: 22); 1854 Turnus (Heckenast: IdSzT.) J: 1 1832 ’körforgás | Kreislauf’ (↑), 1891 ’ua.’ (Füredi: IdSz.); 2 1854 ’(ismétlődő) sorrend | (wiederkehrende) Reihenfolge’ (↑); 3 1900 ’időszak | Zeitabschnitt’ (Tolnai: MagySz.); 4 1918 ’egymást felváltó csoport(ok) (egyike) | eine der sich abwechselnden Gruppen’ (NSz.)
Latin (k.) vagy német jövevényszó. | ≡ Lat. (k.) turnus ’orsó, cséve; körmozgás, forgómozgás; meghatározott ismétlődés’ [< lat. tornus ’hajlítóvas; vájóvéső’ < gör. τόρνος ’ua.; körmozgás, forgómozgás’] vagy ném. Turnus ’körmozgás, forgómozgás; meghatározott ismétlődés’ [< lat. (k.) turnus (↑)]. ≋ Megfelelői: szbhv. turnus; cseh turnus; stb.: ’rendszeres váltás; forduló; stb.’. ⌂ A latin átvétel mellett szól a szóvégi s hangértéke, a német mellett a szó késői felbukkanása. A ma legismertebb 4. jelentés metonímia az 1. jelentés alapján.