szócikk megosztása

tumultus A: 1618/ tumultus (MNy. 79: 249) J: 1 1618/ ’tolongás, sokadalom; csődület | Getümmel; Auflauf’ (↑); 2 1655/ ’lármás nyugtalanság; kavarodás, felfordulás | lärmerfüllte Unruhe; Rummel’ (MNy. 66: 344)

Latin jövevényszó. |  ≡  Lat. tumultus ’lármás csődület; zűrzavar, tolongás’ [< lat. tumere ’(fel)dagad; megharagít, felbosszant’; stb.].  ≋  Megfelelői: ném. Tumult; fr. tumulte; stb.: ’tumultus’.  ⌂  A szóvégi s-hez vö. →ámbitus stb.

☞ TESz.; EWUng.→ tombás¹