tudniillik A: 1512 k. tudnÿa, illik (WeszprK. 118); 1519 Tudnye Illik (LányiK. 232); 1525/ tudniillik (TörtTár 1908: 82); 1737 Tudnillik (NSz.) J: ’ugyanis; pontosabban szólva | das heißt, nämlich’ #
Összetett szó. | ⌂ A tudni (a →tud főnévi igeneve) + →illik¹ ’szabad’ alanyos alárendelő összetétele. Összetett mondatokban keletkezett a mondathatár eltolódásával. A lat. scilicet ’azt jelenti, ugyanis, mert’, tkp. ’tudni kell’ (< lat. scire ’ismer, tud’ + licet ’szabad’) kötőszó magyarítására alkották meg. ∼ Korábbi megnevezések ugyanezzel az előtaggal: tudnÿ melt (1372 u./: JókK. 114); tudnameꝛt (1416 u./¹: BécsiK. 14); stb.
☞ MNy. 16: 139; Klemm: TMondt. 450; TESz.; TNyt. 2/1: 787; EWUng.→ illik¹, tud