tott A: 1416 u./² tat vg (MünchK. 23vb); 1527 Toth (Heyden: Puerilium 55); 1566 tott (Heltai: Fab. 181); 1621 Tatt (Szenczi Molnár: Dict.) J: 1 1416 u./² ’valóban; bizony, úgy van | wahrlich; ja’ (); 2 1510 k. ’akkor | damals’ (AporK. 185)

Megszilárdult ragos alakulat. |  ⌂  A →tova tövéből -t (> -tt) lokatívuszraggal. Eredetileg mutató névmási funkciója volt. Főként a tott úgy ~ tát úgy ’valóban úgy’ ( ()1416 u./²) szószerkezetben volt használatos, nyomatékosító szerepe feltehetőleg pont ebben az összefüggésben fejlődött ki; vö. még →ám, →egyem.  ⚠  Összerántásként való értelmezése a tudott (→tud) befejezett melléknévi igenevéből alig valószínű.

NytudÉrt. 38: 52; TESz.; EWUng. tova