tisztesfű A: 1500 k. Thÿzteſ fyw (MNy. 21: 141); 1583 tiztos fiu (Gombocz E.: BotTört. 132); 1604 Tiʃʒtesfu (Szenczi Molnár: Dict.) J: ’az ajakosok családjába tartozó gyógy-, illetőleg gyomnövény | Ziest (Stachys)’
Összetett szó. | ⌂ Az önálló szóként nem adatolt tisztes ’tisztesfű’ + →fű tautologikus összetétele. Az előtag egy szláv jövevényszó; vö. szln. čistec ’ua.; mezei zsálya’; szlk. čistec ’tisztesfű’; or. чистец ’ua.; gyömbérgyökér; stb.’; stb. [< szláv *čist- ’világos, tiszta’; az eredetéhez vö. →tiszta]. A megnevezés azon az egykori feltevésen alapul, hogy a tisztesfűnek tisztító hatása van. ⌂ Az előtag hangalakja a →tiszt szó tisztes származékának népetimológiás hatására keletkezett. ⊚ Az összetétel a nyelvjárásokban és a növénytani szaknyelvben él.