tintok ∆ A: 1776 Tintoch ... Keszkenő (MNy. 66: 102); 1780 Tintuch (MNy. 60: 228); 1781 tintuk (MNy. 30: 32); 1795 Tintok (MNy. 12: 352) J: ’fátyolszövet | Schleiergewebe’
Német (feln.) jövevényszó. | ≡ Ném. (kor. úfn.) dünntůch, (St.) dünntuch ’fátyolszövet’ [< ném. dünn ’vékony, átlátszó stb.’ + Tuch ’szövet, anyag’]. ⌂ A szó belseji i-hez vö. →firhang, →fírol stb. A szóvégi k hanghelyettesítéssel keletkezett; vö. →hapták, →silbak stb.
☞ MNy. 2: 240; TESz.; EWUng.→ daróc², londis, purgamál, tendencia