telek¹ [4] A: 1086 theluch (Györffy: DHA. I: 250); 1194/ Telky [sz.] [hn.] (MonStrig. 1: 146); 1211 Telug [szn.] (OklSz.); 1211 Zegthelegu [hn.] (OklSz.); (†1015) 1220 k. Dedteluke [hn.] (Györffy: DHA. I: 74); 1228/ dienus teleke [hn.] (OklSz.); 1401 Budimer telleke [hn.] (OklSz.); 1851 telk (NSz.); 1855 telykek (SoprSz. 34: 233) J: 1 1086 ’föld, talaj; földterület; faluhely | Grund, Boden; Gelände eines Dorfes’ (↑); 2 1206 ’jószág, birtok; építkezésre is alkalmas kisebb földtulajdon | Grundbesitz; Baugrund’ # (OklSz.); 3 1228 ’megművelt föld | bebauter Boden’ (OklSz.); 4 1271 ’trágyás legelőrész, trágyázott föld | gedüngte Weide, gedüngter Boden’ (OklSz.); 5 1387 ’műveletlen földterület; cserjés, bozótos hely | unbebauter Boden; Gesträuch’ (OklSz.); 6 1870 ’trágya, szemét, ganéj | Dünger, Mist’ (Nyr. 97: 341) Sz: telkes 1255/ Telcus [hn.] (Szentpétery: KritJ. 1: 325)
Származékszó. | ⌂ Valószínűleg a →tel ’föld, talaj, padló’ névszóból keletkezett, amely egy eredeti igenévszó névszói értékű tagja. De azzal is számolni lehet, hogy a szó a tel igéből, ugyanannak az igenévszónak az igei értékű tagjából jött létre. A szóvég -k névszóképző; vö. →farok, →lélek, ill. →burok, →hajlék stb. Az eredeti jelentés ’vmivel elkevert, áz(tat)ott föld’ lehetett; ehhez vö. a 4. jelentést; vö. még →televény. A 6. jelentés metonímia a 4. jelentés alapján.