tar¹ ∆ A: [1163–1173/] ? Thorsa [sz.] [hn.] (Györffy: ÁMTF. 1: 673); 1211 ? Tarsa [sz.] [szn.] (PRT. 10: 515); 1220/ ? Tord [sz.] [hn.] (VárReg. 21.); 1248 Tharkveley [hn.] (Csánki: TörtFöldr. 1: 313); 1528 tarkopaz (SzékK. 295) J: 1 [1163–1173/] ? ’kopasz | kahl’ (↑), 1248 ’ua.’ (↑); 2 1549/ ’kopaszra nyírt | kahlgeschoren’ (HoffgreffÉn. 12b); 3 1585 ’csonka | verstümmelt’ (Cal. 684) Sz: tarol 1426 Tarlo [sz.] [szn.] (OklSz.)
Jövevényszó egy csuvasos típusú ótörök nyelvből. | ≡ Vö. Kāšγ. tāz ; ujg. taz ; tat. taz ; stb.: ’kopasz, tar’. ≋ Megfelelői a mongol nyelvekben is megtalálhatók. ⌂ A magyarba átkerült alak (a köztörök z ~ csuv. r alapján) *tar; vö. →karó, →sárkány stb. – A tarol származékszó a folyamatos melléknévi igenévként értelmezett → tarló hatására keletkezhetett.
☞ MNy. 3: 360; Clauson: TED. 570; TESz.; EWUng.