tanti A: 1808/ tántja; tantya [t-j] (Kazinczy: Lev. 5: 409, 491); 1876 tantehoz (NSz.); 1884 tanti (NSz.); 1889 tantá-val (NSz.); 1892 tántikámnak [sz.] (NSz.) J: ’nagynéni | Tante’

Német  (au.) jövevényszó. |  ≡  Ném.  (au.) Tante ’az apa v. az anya lánytestvére’ [< fr. tante ’ua.’]. A szó bizonyosan a bécsi német közvetítésével került a magyarba.  ⌂  A szóvégi i-hez vö. →gázsi, →módi stb. – A tanta változat szóvégi a-jához vö. →cérna, →ciha stb.

TESz.; EWUng. amatőr