szócikk megosztása

talár A: 1798 Talarbann (NSz.); 1833 talárját (NSz.) J: ’hosszú, bő palást | Talár’

Német jövevényszó. |  ≡  Ném. Talar ’egy fajta felső ruha, papok, bírók stb. hivatalos öltözete’ [< lat.  (k.) talare ’bokáig érő felső ruházat’, a lat. (tunica, vestis) talaris ’ua.’ alapján].  ≋  Megfelelői: svéd talar; cseh talár; stb.: ’talár’.  ⌂  A (R.) taláris ’ua.’  (1794/: NSz.) vagy külön átvétel a latinból (↑), vagy egy visszalatinosított alak lehetett.

☞ TESz.; EWUng.→ talon