süveg A: 1307/ ? Syuegd [sz.] [hn.] (Györffy: ÁMTF. 1: 662); (†1082) 1350 Siweg(faa)m [hn.] (HOkm. 4: 4); 1395 k. ſÿueg (BesztSzj. 611.); 1416 u./¹ ſu̇uèǵǵèl (BécsiK. 45); 1522 Swegh [szn.] (MNyTK. 86: 58); 1533 Suͤuek (Murm. 2020.); 1548 soͤweg (OklSz. háló-süveg a.); 1569 sümeg (MNy. 64: 94); 1650 Süueőgh (MNy. 69: 110); 1710 süöget (TörtTár 1883: 400); 1832 sőg (Kreszn.); nyj. sijeg (MTsz.) J: 1 1307/ ? ’〈különböző (férfi) fejfedők megnevezéseként〉 | 〈Benennung versch. Kopfbedeckungen (von Männern)〉’ (), 1395 k. ’ua.’ (); 2 [madár~] 1405 k. ’fagyal | Rainweide, Liguster’ (SchlSzj. 900.); 3 1544 ’cukorsüveg | Zuckerhut’ (OklSz.); 4 1565 ’fityma | Vorhaut’ (NySz.); 5 1787 ’különböző tárgyak domború v. kúp alakú felső része, teteje; tetőszerkezet felső, csúcsos része | gewölbter od. konischer Oberteil, Haube von etw; First’ (NSz.)

Bizonytalan eredetű, esetleg jövevényszó egy csuvasos típusú ótörök nyelvből. |  ≡  Vö. csuv. śəľək, əśľək ’kalap, sapka’; – csag. yelek ’egy fajta fejedelmi fejfedő’; oszm. yelek ’ua.’ [tisztázatlan eredetű].  ⌂  A származtatásnak főleg hangtani nehézségei vannak. Az átvett alak egy szó eleji *č-t tartalmazhatott; a szó eleji cs > s affrikálódáshoz vö. →sarló, →saru stb. Az eredeti jelentése feltehetőleg ’kúp alakú fejfedő’. A 2., 3. és 5. jelentés metafora. A 4. jelentés keletkezésének szemléleti alapja a valamit beborító, körülvevő lehetett.

Gombocz Z.: BTLw.; MNy. 8: 452; TESz.; Ligeti: TörK. 23; EWUng. föveg, kalap, madár-