szűcs A: 1135 Zelch [hn.] (MNL (OL) Dl. 206809); 1181 ? Scuched [sz.] [hn.] (III.BélaKirEml. 345); (†1135) 1249 k. ? Zelch [hn.] (PRT. 8: 273); 1267/ Swch [hn.] (Györffy: ÁMTF. 3: 138); 1317 Zoch [hn.] (MNy. 46: 91); 1325 Zewch [hn.] (Csánki: TörtFöldr. 3: 320); 1380 k. ʒv́ydſch (KönSzj. 144.); 1549 Ʒechnenek (RMNy. 2/2: 67) J: ’kikészített szőrméből, ruházati cikkeket készítő szakképzett iparos | Kürschner’ #

Jövevényszó egy csuvasos típusú ótörök nyelvből. |  ≡  Csuv. śəvəźə  ’szabó’; – Kāšγ. yiči  ’ua.’; alt. yikči  ’varró, aki var’ [< csuv. śəvə ~ köztörök yig(i), yik: ’varrás, varrat’ < ótörök *yi-, *yü- ’(meg)varr’; vö. még →gyűszű].  ⌂  A magyarba átkerült alak *śiγči vagy esetleg *śiβči; hangtanához vö. →szatócs, ill. →bölcs. Magyar vidéken az első szűcsök feltehetőleg bolgárok, kazárok vagy kabarok lehettek, akik eredetileg mindenféle ruhanemű előállításával foglalkozhattak.

☞ MNy. 3: 359, 29: 157; TESz.; NytudÉrt. 92: 161; Ligeti: TörK. 299; EWUng.→ gyűszű