szőr A: 1307 zeurus [sz.] [szn.] (MNy. 10: 426); 1416 u./¹ zo̗rt (BécsiK. 175); 1550 k. zertheleffonal [ɔ: zerthelen] [sz.] (KolGl.) J: 1 1307 ’állatok 〈főleg emlősök〉, ember bőréből nőtt, szaruanyagból való szál, e szálak összessége, kivéve az emberi hajat | Haar 〈von Tieren und Menschen, außer dem Kopfhaar〉’ # (↑); 2 1510 ’bolyhosság. bolyhok 〈kelmén〉 | Flocke, Flor 〈am Tuch, Stoff, Grobzeug〉’ (MargL. 24); 3 1526 ? ’daróc, nemez, posztó; gyapjú | Flaus, Filz; Wolle’ (SzékK. 13), 1604 ’ua.’ (Szenczi Molnár: Dict. Vdo a.); 4 1590 ’növényi részeken nőtt szálacska, pihe | haarartiges Gebilde an Pflanzen’ (Szikszai Fabricius: LatMSzj. 24); 5 1643 ’(lószőrből font) madárfogó hurok, tőr | Vogelgarn aus Roßhaar’ (Comenius: Jan. 81); 6 1896 ’széles, színes gyapjúszalag, pántlika 〈párna, dunyha huzatának fűzőjeként, ruha szegélyeként stb.〉 | breites, farbiges wollenes Band 〈als Saum, Besatz usw.〉’ (Ethn. 7: 75) Sz: szőrös 1307 [szn.] (↑) | szőrtelen 1550 k. (↑) | szőröz 1831 szőrőzzön ’szőrrel ellát | behaaren’ (TudGyűjt. 15/4: 121); 1950 ’hibát keresve aprólékosan, szigorúan felülvizsgál | kritteln; allzu gründlich untersuchen’ (Zolnay–Gedényi) | szőrzet 1833 Szőrzet (Bugát–Schedel: OrvSz. 92)

Örökség az ugor korból. |  ≡  Vog.  (T.) šǟr ’lófarok’, (Szo.) sāγər ’lószőr’, (É.) sa’ı̊r ’haj’ [ugor *säγɜ-rɜ vagy *säkrɜ: ’haj’].  ⌂  A 2–5. jelentés az eredeti 1. jelentésből fejlődött feltehetőleg már a honfoglalás előtt, részben metaforikus úton, részben az állati szőr felhasználása révén. A 6. jelentés a 3.-ra mehet vissza.  ⚠  Az a feltevés, amely szerint igen régi eurázsiai vándorszóval van dolgunk, adatok hiányában nem bizonyítható.

☞ Munkácsi: ÁKE. 549; TESz.; MSzFE.; EWUng.→ daruszőrű, hason-, serte, sörény, sző¹, szőrme, vas-¹UN UEW. № 1844