szösz A: 1343 ? Zuzd [sz.] [hn.] (Csánki: TörtFöldr. 3: 351); 1405 k. ʒes (SchlSzj. 2119.); 1479 ? Zewzd [sz.] [hn.] (Csánki: TörtFöldr. 3: 351); 1513 zo̗z (NagyszK. 75); nyj. szësz (Nyatl.) J: 1 1405 k. ’csepű, kóc, pehelyszerű textilhulladék; a kender v. len gerebenezésekor nyert másodrendű fonal | Werg, Hede; Mittelsorte von gehechelten Hanf- od. Flachsfasern’ # (↑); 2 1533 ’egy napi munkával megfont fonalmennyiség | Garnmenge als Tagesarbeit’ (Murm. 1888.)

Bizonytalan eredetű, talán örökség a finnugor korból. |  ≡  Vö. zürj.  (Sz.), (P.) se̬ʒ́ ’legfinomabb, legtisztább kender- v. lenrost’, (R.) ’rost, fonal, kóc, csepű’ [fgr. *säćɜ vagy *sećɜ: ’finom kender- v. lenrost’].  ⌂  Az egyeztetés súlyos nehézsége a szókezdő sz szabálytalan megfelelése; vö. mégis →szűz. A szó belseji *ć > m. sz változáshoz vö. →keszeg, →rész. – A szó a mi a szösz  (1877: NSz.) állandó szókapcsolatban is előfordul. – Az is lehetséges, hogy őspermi jövevényszó.

☞ JSFOu. 30/22: 6; TESz.; MSzFE.; EWUng.→ szöszkeUN UEW. № 876