szár² A: 1372 u./ ʒaray (JókK. 125–126) J: 1 1372 u./ ’a lábnak a térdtől a bokáig terjedő része; a karnak a könyöktől a csuklóig terjedő része | Unterschenkel; Unterarm’ (↑); 2 1416 u./¹ ’a növénynek vékonyan felnyúló v. kinövő része, amely a levelet, virágot, termést tartja s ahhoz a tápanyagot közvetíti | Stengel, Halm’ # (BécsiK. 299); 3 1544 ’nadrágnak, lábbelinek a lábszárt, combot fedő része | Hosenbein, Stiefelschaft’ # (OklSz. hosszú-szárú a.); 4 1548 ’tartóoszlop, támpillér | Tragsäule’ (SzZsolt. 154a); 5 1558 ’vminek hosszú, kinyúló része, törzse, nyele, szála | langer, herausragender Teil, Schaft, Griff, Zügel’ (OklSz. fék-szár a.); 6 1653 ’kétágú eszköznek az egyik ága; a szöget alkotó két egyenes vmelyike | Zacke; Schenkel 〈des Winkels〉’ (Keresztesi: Mat. 77)

Örökség az ugor korból. |  ≡  Vog.  (R.) sor ’láb, lábszár; csizmaszár’, (Szo.) lāγəl-sor ’lábszár’ (lāγəl ’láb’), kāt-sor ’alkar’ (kāt ’kar, kéz’); osztj.  (DN.) sur ’orsószár’, kŏr-sur ’lábszár’ (kŏr ’láb’), (V.) köt-sor ’kéztő’ (köt ’kar, kéz’) [ugor *sᴕrɜ ’lábszár’].  ⌂  A 2., 4–6. jelentések metaforikus úton keletkeztek, a 3. jelentés metonimikus úton jött létre az eredeti 1. jelentés alapján.

☞ Munkácsi: ÁKE. 556; TESz.; MSzFE.; EWUng.→ szárnyUN UEW. № 1854