szimatol A: 1777 felszimatol [szövegkörnyezet nélküli adat] (NyF. 50: 33); nyj. szamatol (MTsz.) J: 1 1777 ? ’szaglász, szagolgat; vminek a szagát érzi | schnüffeln, beriechen; (irgend)einen Geruch spüren 〈haupts. Hund〉’ # (↑), 1779 ’ua.’ (↑); 2 1777 ? ’fürkész, nyomoz | spähen’ (↑), 1784 ’ua.’ (Baróti Szabó: KisdedSz. 23); 3 1794 ’piszmog | herumtrödeln’ (NSz.); 4 1860 ’(előre) megsejt, megérez vmit | (voraus)ahnen’ (NSz.); 5 1877 ’〈állat〉 keveset, finnyásan eszik | wenig, heikel fressen 〈Tier〉’ (Nyr. 6: 475)
szimat A: 1859 szimatot (Vadász-Vers. 1859. okt. 30.: 493) J: 1 1859 ’a vad nyomában maradó szag | Geruch der Ausdünstung von Tieren’ (↑); 2 1889 ’ösztönös megérzőképesség | instinktive Fähigkeit zum Vorgefühl’ (NSz.); 3 1908 ’szaglás, szaglóképesség | Spürnase, Spürsinn’ (TESz.)
A szócsalád alapja, a szimatol származékszó. | ⌂ A →szív¹-ből -tol gyakorító képzővel; vö. →karistol, →puhatol stb. A szó belseji m vagy a tőhöz tartozik a v megfelelőjeként vagy mozzanatos képző; utóbbihoz vö. →kasmatol. A 2. és 5. jelentés metonímia. A 3. jelentéshez vö. →szuszog. A 4. jelentés metafora.
A szimat elvonás eredménye. | ⌂ A szimatol-ból keletkezett. ∼ A (N.) szamuklál ’szaglászik, kutatgat’ (1851: NSz.), ’bámészkodik, száját tátja; (el)piszmog’ (1873: Nyr. 2, 326) a szimatol szóból kelethezhetett játszi szóalkotással, a szaglál (→szag) hatására.