szerdék¹ × A: 1395 k. ſerdek (BesztSzj. 1012.); 1594 ʃʒerdiket (MNy. 52: 499); 1604 Szerdéc (Szenczi Molnár: Dict.); 1702 szérdékhez (NySz. Szërdék a.); 1763 Sérdék (NSz.); 1808 szérdekes [sz.] (NSz.); nyj. szerdëk, szërdék (MTsz.); szirdík (ÚMTsz.) J: 1 1395 k. ’aludttejszerű, megsűrűsödött tejtermék | geronnene Milch’ (↑); 2 1788 ’kotyvalék, különböző ételféle | Gekoch’ (NSz.); 3 1897 ’lekvár alja, sűrű része | fester Teil der Marmelade’ (MTsz.)
Származékszó. | ⌂ Egy eredeti igenévszó igei értékű tagjából, melynek névszói értékű tagja a →szer². A végződés -dék névszóképző; vö. →ajándék, →szándék stb. A szó olyan jelentések alapján jöhetett létre, mint a feltehető alapszó ’csoportokat képez; csatlakozik vkihez, összeverődik vkivel’ jelentése. – Szerkezetét tekintve azonos a →szerdék² szóval, mégis attól függetlenül jött létre.
☞ NytudÉrt. 30: 20; TESz.; EWUng.→ szer²