szentjánosbogár A: 1794 Sz. János-bogár (NSz.); 1856 szentjánosbogarkák [sz.] (NSz.) J: ’sötétben világító potrohú, éjjel repülő rovar | Johanniskäfer (Lampyris nocticula)’ – De vö. 1772 Szent János' bogara ’ua.’ (NSz.)

Összetett szó. |  ⌂  A Szent János ’Keresztelő Szent János’  [szn.] + →bogár szavak jelöletlen, birtokos jelzős, alárendelő összetétele. Rövidebb változata: jánosbogár  (1794: NSz.). Az elnevezés alapja, hogy a rovarfajta Szent János napja táján rajzik. Ugyanez magyarázza a nyelvjárási szentivánbogár, szentiványi bogár ’ua.’ változatokat is, amelyek a János személynév magyar Iván változatát tartalmazzák.  ≋  Hasonló összetételekhez, ill. szókapcsolatokhoz más nyelvekben vö. ném. Johanniswürmchen, St. Johannisfliege; cseh svatojanska muska; le. robaczek świętojáński; stb.: ’ua.’; a német elnevezés hozzájárulhatott a magyar összetétel kialakulásához.  ⌂  Egyéb, részben régi, részben nyelvjárási elnevezései: fényes bogár tkp. ’világító bogár’  (1592: NySz.); éjjel tündöklő bogaracska tkp. ’éjjel világító bogaracska’  (1604: Márton J.: MNSz.–NMSz. Lámpyris a.); mécsbogár tkp. ’lámpásbogár’  (1897: PallasLex.); stb.

☞ TESz.; MNy. 72: 310; EWUng.→ bogár, donzsuán, fa-, jenki, paprikajancsi, szent, szentjánoskenyér, zsoké