szemöldök A: 1405 k. ʒemeldek (SchlSzj. 308.); 1493 k. zemeeldewkewmet (FestK. 401); 1517 zevmevldevkebevl (DomK. 127); 1528 zemo̗ldo̗ket (SzékK. 295); 1837 szemődökeik (NSz.); nyj. szëmédék, szömödök (Nyatl.); szömdök (ÚMTsz.) J: 1 1405 k. ’szem fölötti, ív alakú szőrzet a homlokon | Augenbraue’ # (↑); 2 1688 ’ajtó-, ablakkeret felső gerendája | den Oberbau tragender Querbalken’ (HOklSzj. 135)
Belső keletkezésű, keletkezésmódja azonban bizonytalan. | ⌂ Lehetséges, hogy a →szem szó származéka. A szóvég feltehetőleg -dök névszóképző; az alaktanához esetleg vö. az →ajándék szó ajándok változatát. A szó belseji l mibenléte és funkciója tisztázatlan. A 2. jelentés metafora. – A (R.) szemöld ’szemöldök’ (1813: Mondolat 83) a nyelvújítás korában keletkezett a szemöldök-ből, a többes szám jeleként értelmezett szóvégi k elhagyásával.
☞ Bárczi: SzófSz.; TESz.; EWUng.→ szem