szemfüles A: 1723 szem-fuͤleskedgyél [sz.] (Nyr. 38: 396) J: ’leleményes, ötletes, találékony, furfangos, ravasz, fifikás | findig, pfiffig’ #
Származékszó. | ⌂ A (R.) szemfül szóból keletkezett, amely az éberség jelképe (vö. szem-fülség [sz.] ’leleményes, furfangos’ (1604: Szenczi Molnár: Dict.)) -s melléknévképzővel; vö. bűbájos (→bűbáj) stb. A szemfül összetétel a →szem + →fül tagokból jött létre; ma többnyire csak a csupa szem-fül ’csupa szem és fül, nagyon figyelmes’ (1789: NSz.) állandósult szókapcsolatban él; ennek felel meg a szemfüles jelentése is.