szemfedél A: 1405 k. ʒem fedel (SchlSzj. 307.); 1757 szemfedél (NSz.) J: 1 1405 k. ’szemhéj | Augenlid’ (); 2 1405 k. ’halotti lepel | Leichentuch’ (SchlSzj. 2044.); 3 1456 k. ’durva ruhaanyagból készült ruha | grobes Tuch; grobes Kleid’ (SermDom. 2: 461); 4 1775 ’szemhéjak 〈átvitt értelemben is〉 | Augenklappen 〈auch abstr.〉’ (NSz.)

szemfedő A: 1830/ szemfedőd (NSz.) J: ’halotti lepel | Leichentuch’ – De vö. 1754 szem fedő ruhával ’ua.’ (NSz.)

A szócsalád időrendben legkorábbi tagja, a szemfedél összetett szó. |  ⌂  A →szem + →fedél tagok jelöletlen birtokos jelzős, alárendelő összetétele. Az 1., 2. és 4. jelentés – valószínűleg egymástól függetlenül – a →fedél ’takaró’ szó jelentése alapján fejlődtek. A 3. jelentés metonímia a 2. jelentés alapján.

A szemfedő belső keletkezésű, de kialakulásmódja vitatott. |  ⌂  A szemfedő vagy önállósulással alakult ki a szemfedő ruha() szószerkezetből vagy nyelvújítási alkotás a szemfedél analógiájára.

TESz.; EWUng. fedél, ruha, szem